Meglepetés!

Hol is kezdjem? Őszintén szólva, befejezettnek tekintettem a történetünket. Illetve a csoda eshetőségének lehetőséget a szívem csücskében nem adtam fel. Január után a ciklusom megint kimaradt, és nem várandósság okán. Hormonjóga tanfolyam, rendszeres gyakorlás nem segített. Plusz a hormonjóga, bocsánat, nekem annyira távol állt, mert fizikailag is másféle, fiatalosabb, lendületesebb aktivitást szeretek és a jógában is egész mást, hogy 2 hónap után nyűg lett, abbahagytam. A sorozatból azért néhány addig ritkán használt aszanat beiktattam a reggeli rendszeres gyakorlataim közé. Áprilisban aztán nagy levegő után elmentem egy szülész-nőgyógyász doktornőhöz, miután csináltattam egy alap hormonpanelt: ha hormonpótlás kell, mert még korán van menopausa-ba lépni, legyen. UH alapján és hormonértékek alapján ez nem kezdődő menopausa, egy perzisztáló tüsző csupán, nyugodjak meg, mondta. Másnap megjött. Ugyanakkor egy nehezen detektálható és ellentmondásos mikoplazma fertőzést talált, amire infektológus kolléganőm segítségével végül másféle gyógyszert vettünk be mindketten a Férjemmel, az általa írt 2 hét doxocyclin kúra helyett, amit indokolatlannak találtam, és a hozzáértő kolléganőm is. Kontrollra nem mentem vissza, volt nála is olyan dolog, ami zavart. Utána szépen megjött rendszeresen, ahogy kell. Mindeközben tavasszal ismét kocogni kezdtem heti pár alkalommal, minden nap sétálni kezdtünk 4 km-t a Férjemmel, reggelente már tél vége óta ittam bio gránátalmalevet, majd áttértünk zöld turmixokra, saláta, uborka, alma, cékla, zeller, ami jött, abból. Szedtünk vitaminokat: én Ovant, ő Ferulant, mellette cink, szelén, C-, D-, és még Mg. Csak kétnaponta, ja és lazacolajat. Illetve én ittam a  Herbária ciklusteát, ahogy előírja, barátcserje kapszulát csak hétköznap és csak egyet, málnalevél teát a ciklus első és palástfüvet a második felében, a teákat nem kevertem. Használtam még, de csak fele adagban a WTN Ciklusbarát krém nőknek terméket. Szorgalmasan jártam továbbra is a terapeutámhoz, saját épülésemre. Júniusban kezdődött egy mantra jóga tanfolyam, a jógatanárom tartotta, három hétvége volt, intenzív mantragyakorlás, intenzív mélyrelaxációkat követően, persze sok elmélet. Már nagyon hosszú volt az év szabi nélkül, késő tavaszig a munkahely is zaklatott volt,  már tavaly nyár óta, fáradtak voltunk. A Balatonra készültünk júliusban, szerencsére jó is volt az idő, minden szuper volt. Megjött előtte, szokatlanul röviden és gyengén ugyan, de a terhességi teszt negatív volt. Nem bántam, hogy rövid, fürödtem kedvemre, de mivel cicik akcióztak (fájtak) veszettül, gondoltam, még egy teszt nem árt, és július 26-án kedden reggel pozitívat teszteltem. Zokogva rohantam a Férjemhez, hogy mi lesz, hogy rettegek, aki vesztett el már babát, tudja, aki 3-at, még jobban tudja, hogy az öröm helyett ez a felismerés a félelem és öröm előbbi irányába erősen eltolt keveréke, ő nyugtatott, lehet most jó minden, keressek orvost mielőbb. Igyekeztem megnyugodni, és Istenanya kezébe tenni a sorsunkat. Hisz Rá bíztam már eddig is ezt a történetet, az Ő csodálatos termékenységére és képességeire. Következő héttől 2 hét szabira mentünk. Addig muszáj volt orvost találni. Jártam már Gasztonyi Zoltán Doktor Úrnál, ő volt a választás, szerencsére az asszisztense, mikor elmondtam az előzményeket, soron kívül akkor csütörtökre behívott. Kaptam progeszteront, véralvadásgátlót és mini adag szteroidot, mellette sokféle vitamint, Inofolic-ot kell szednem. Augusztus 16-án kellett kontrollra jönni, szabi után, nyugodtan túrázzak, ha eddig is szokva voltam vele, persze ne merítsem ki magam, strandot, termálvizet ellenjavallta, természetes víz,  pl a Balaton viszont rendben van.

Nagyon jó volt a nyaralás, csak hamar véget ért: ahogy visszajöttünk, egyre fokozódott az izgalom, mert a nagy vízválasztó a 8 hetes UH volt. Dobog-e a kicsi szíve?
A második munkanapomra esett ez a vizsgálat, nem sok koherenciát éreztem a 2 nap alatt, és nagyon-nagyon izgultam, mikor útra keltem az orvoshoz. És dobogott a kicsi szíve, és én zokogtam, és sírtunk mind a ketten, mikor telefonon felívtam a Páromat- nem akartam, hogy odajöjjön, így egyeztünk meg. Azóta az orvos utasításait betartva nagyon jól vagyunk, már a 13. hetet töltjük, és lassan tagadhatatlanul pocakosodom, így beütemezzük a közeli hozzátartozók beavatását a mi boldogságos titkunkba. :) És bátorítás céljából gondoltam kerekké tenni ezzel a poszttal ezt a rövidke, a mostani bejegyzéssel le is zárandó blogot. Köszönöm azoknak, akik velem voltak eddig. <3

Új év, új irányok

Legutóbbi bejegyzésem óta sok minden megváltozott. Sok minden történt is. Először is kiderült, a Fülöp Dr által kijelölt telefonos fórum december elején lesz. Hívjam hetedikén, hogy mikor. Ez persze sok fel nem vett telefon, stb után.
Másodszor megvettem a sok-sok gyógyszert, amit a tarápiás terve szerint szednem kellene nemzés előtt, közben és után. Betettem a fiókba, hogy ha a következő ciklus is rendben lesz, és úgy tartom jónak, beszedem a megadott ütem szerint.
Majd sokszori sikertelen hívás után végül felvette a telefont hetedikén, és közölte, hogy december 9-én lesz a HABAB ülés, így előtte való nap lesz, amikor max 3 percben nekem kell összefoglalnom a telefonba, mi a gondunk...!? (Ez a telefonos fórum, ami valljuk be, elég bizarr dolog...) Így végül december 8-án, kedd este hívtam, ekkor közölte, hogy nem vagyunk a másnap tárgyalandó párok listáján. Azaz nem tudja, hogy a november elején ajánlva beküldött hatalmas paksaméta papírunk hol van. És hogy hívjam egy hét múlva, hogy meglett-e.

Be kell vallanom, hogy szeptember vége óta, amióta ismét jártam a terapeutához, az is a megválaszolandó kérdések közé tartozott (amit persze nekem kell megválaszolnom, együtt csak a saját belső világomhoz való hozzáférést segítjük elő): szeretném-e járni ezt a végtelenül stresszes, sokszor groteszk, mint utólag kiderült, a testemet teljes letargiába  döntő és ezáltal a ciklusomat elnémító utat, vagy választom önmagam, az ösztöneim bölcs útját. És a doktor utolsó, még egy hét múlva hívjon kérése volt számomra az a pont, ahol világossá vált, nem vagyok képes azt az utat járni, ami hozzá (vagy másik orvoshoz, for that matter) szorosan kapcsolódik. Eleinte adott egy kapaszkodót, de aztán ahogy léptünk előre, egyre kevésbé éreztem hasznosnak, inkább kimerítőnek az általa diktált utat és valljuk be, annak kivitelezési módját is kétségbe vontam. Én tudom, hogy a Fülöp Dr sokaknak bevált, és sok esetben segített. De nekem be kell látnom, én nem tartozom közéjük.

És a Férjemnek, életem Párjának feltettem a kérdést pár nap emésztés után: nagy gond lenne-e, ha csak ketten lennénk, mi ketten? És Ő azt felelte, neki teljesen rendben van az is. 

Azóta, bevallom, pihenek. Szerencsére két hét szabadság adatott nekünk, sok-sok meghitt együttléttel. Ezidő alatt semmilyen döntést nem szerettem volna hozni :) csak örülni annak, hogy vagyok, és Csodálatos Szerelmemmel vagyok.