Sunday, January 3, 2016

Új év, új irányok

Legutóbbi bejegyzésem óta sok minden megváltozott. Sok minden történt is. Először is kiderült, a Fülöp Dr által kijelölt telefonos fórum december elején lesz. Hívjam hetedikén, hogy mikor. Ez persze sok fel nem vett telefon, stb után.
Másodszor megvettem a sok-sok gyógyszert, amit a tarápiás terve szerint szednem kellene nemzés előtt, közben és után. Betettem a fiókba, hogy ha a következő ciklus is rendben lesz, és úgy tartom jónak, beszedem a megadott ütem szerint.
Majd sokszori sikertelen hívás után végül felvette a telefont hetedikén, és közölte, hogy december 9-én lesz a HABAB ülés, így előtte való nap lesz, amikor max 3 percben nekem kell összefoglalnom a telefonba, mi a gondunk...!? (Ez a telefonos fórum, ami valljuk be, elég bizarr dolog...) Így végül december 8-án, kedd este hívtam, ekkor közölte, hogy nem vagyunk a másnap tárgyalandó párok listáján. Azaz nem tudja, hogy a november elején ajánlva beküldött hatalmas paksaméta papírunk hol van. És hogy hívjam egy hét múlva, hogy meglett-e.
Be kell vallanom, hogy szeptember vége óta, amióta ismét jártam a terapeutához, az is a megválaszolandó kérdések közé tartozott (amit persze nekem kell megválaszolnom, együtt csak a saját belső világomhoz való hozzáférést segítjük elő): szeretném-e járni ezt a végtelenül stresszes, sokszor groteszk, mint utólag kiderült, a testemet teljes letargiába  döntő és ezáltal a ciklusomat elnémító utat, vagy választom önmagam, az ösztöneim bölcs útját. És a doktor utolsó, még egy hét múlva hívjon kérése volt számomra az a pont, ahol világossá vált, nem vagyok képes azt az utat járni, ami hozzá (vagy másik orvoshoz, for that matter) szorosan kapcsolódik. Eleinte adott egy kapaszkodót, de aztán ahogy léptünk előre, egyre kevésbé éreztem hasznosnak, inkább kimerítőnek az általa diktált utat és valljuk be, annak kivitelezési módját is kétségbe vontam. Én tudom, hogy a Fülöp Dr sokaknak bevált, és sok esetben segített. De nekem be kell látnom, én nem tartozom közéjük.
És a Férjemnek, életem Párjának feltettem a kérdést pár nap emésztés után: nagy gond lenne-e, ha csak ketten lennénk, mi ketten? És Ő azt felelte, neki teljesen rendben van az is. 
Azóta, bevallom, pihenek. Szerencsére két hét szabadság adatott nekünk, sok-sok meghitt együttléttel. Ezidő alatt semmilyen döntést nem szerettem volna hozni :) csak örülni annak, hogy vagyok, és Csodálatos Szerelmemmel vagyok.