Várni. Várni esszenciális része az életünknek. Ha az ember gyermekre vágyik, leginkább arra vár, hogy "ne jöjjön meg". Most azonban éppen a ciklus újraindulása a várakozás hőn áhított tárgya. Négy héttel a műtét után azt hittem, mindenféle jelekből, hogy onnan számítva két hét múlva újrakezdődik az élet, biológiai értelemben. Két héttel később azonban semmi. Ugyan édesen mocorogni kezdett, mint mikor megjön, vagy mikor teherbe esik az ember lánya, de még hat és fél hétnél sem volt semmi az érzeten kívül, para azonban rendesen. Aggódásomban még terhességi tesztet is csináltam, mert mi van, ha nem elég jól védekeztünk...de szerencsére negatív lett, na ennek sem örültem még, de egy műtét után nem okos dolog teherbe esni azonnal: na ekkor érdeklődtem a Kelemen Doktornál (aki műtött), mit javasol, mielőtt a (boszorkány)praktikákhoz folyamodok. Ő persze még egy hét türelemre kért, hogy majd utána megnéz, ha kell. Na a saját kútfőből származó praktikák azért az alábbiak szerint zajlottak: Lady Ciklus (Herbária) tea, napi 3 filterből 1 liter. Kellemesen forró sós fürdő, két egymást követő este, kevés vörösbor. Semmi. Ez utóbbival (fürdő) ekkor felhagytam. Maradt a tea és a para.
Mert ugye a nyaralás lefoglalva, a tengerparton, mert vízre vágyok régesrég, aztán augusztusban mi lesz, ha a hosszú hétvége beleesik a cikluskövetésbe, meg amúgy is, mi van, ha meg sem jön többé...mindenfélék eszembe jutottak már.
De mégis túl feszült voltam a meditáláshoz, bármilyen önmagamba merüléshez. Pedig éreztem, hogy ez és csak ez segítene.
7 hét után bejelentkeztem az orvoshoz a nyolcadik hét végére. 7 és fél hétnél meg azt gondoltam, egye fene. Nem vagyok hajandó parázni többet, lesz, ami lesz. Aznap este szeretett jógaórámon nagyon sok csavarást végeztünk, ami tisztít és méregtelenít. Másnap reggel mégis végigcsináltam a télen tanult méhtudatosító gyakorlatokat, ennek részeként a meditációt. Cseresznyefa ága tele virággal, és hulló vízcseppek. Az élet körforgása, a gyümölcs előfeltétele és a lélek, a tisztulás szimbólumai. Szép volt. Aznap délelőtt Csipkerózsika felébredt nyolchetes álmából. Soha ennyire nem örültem még neki, ennyire tiszta és hálás szívvel.
Nem gond, hogy épp beleesik a nyaralásba, ha igaz, a következő ciklus eleje, és épp átfed a hosszú hétvégével a cikluskövetés: a lényeg, hogy újraindult az óra. A többit valahogy megoldjuk.
No comments:
Post a Comment